2019. január 7., hétfő

2. évad 2. fejezet - Gondok



Mrs. Callaway halálának megtudta után teljesen felidegesítettem magam. Utáltam mindent és mindenkit, de csak nagyjából 2 percig. Ha azt hittem, hogy ez a legkevesebb gondom, akkor nem számoltam a másnappal. Thor egész nap össze vissza járkált és teljesen szétszórt volt.
-Minden rendben?-kérdezte Clary, miután Thor majdnem levert egy vázát.
-Nem.-tördelte a kezét.-A szüleim idejönnek.
-Mivan?-kérdezte Tiffany.
-Ma délután. Nagyjából.
-Miért?-álltam fel.
-Látni akarnak téged és hazavinni Lokit.
-A FRANCNAK NEM SZÓLTÁL ELŐBB!-ripakodtam rá, majd kirohantam a teremből.
Az alagsor felé igyekezve összefutottam apával.
-Mi a baj?-nézett rám.
-Frigga és Odin idejönnek.
-Mikor?
-Ma délután.
-Ő tudja?
-Nem tudom.
-Bocsi, hogy tegnap nem tudtunk róla beszélni, de sikerült megtalálnod Mariát?
-Igen. Mrs. Callaway három hete meghalt.
-Ez biztos?
-Igen. Csak a teendői miatt nem tudott szólni.
-Oké, ha elmentek az apósodék, akkor visszatérünk rá.
-Ha ha.-nevettem.-Elviszik Asgardba.
-Ez biztos?
-Thor ezt mondta.-De ne haragudj, most mennem kell.
-Rendben, később összefutunk.
Utamat folytatva alig akartak beengedni. Mintha az univerzum összeesküdött volna ellenem.
-Mi a franc van ma az emberekkel?-dőltem az ajtónak.
-Ezt hogy érted?
-Thor az előbb közölte, hogy a szüleid délután érkeznek.
-Micsoda?-lepődött meg.
-Várj, te nem tudtad?
-Szerinted a testvérem közöl velem ilyen dolgokat?
-Nem tudom, nekem nincs testvérem.-vontam meg a vállam.
-Állítólag azért jönnek, hogy elvigyenek Asgardba.
-Ezzel kapcsolatban szeretném, ha tudnál valamit.
-Mit?-mentem közelebb.
-Érvényteleníteni akarják a házasságunkat.
-Kik? A szüleid?
-Igen.
-Az ember azt hinné örülnek a szülők, ha a gyerekük megházasodik.
-Emlékeztetnélek arra, hogy az apád se repesett érte.
-Az apám semmiért sem szokott repesni. Jut eszembe szülők. 3 hete meghalt a nő, aki anyám végrendeletét szállította le nekem.
-A dobozt?
-Igen.-minden elmondtam neki,amikor már teljesen tele volt a fejem.
-És akkor most mi lesz?
-Jó kérdés.
-Stephanie.-hallottam Tiff hangját a fülembe.
-Mondjad, hallgatlak.
-Megjöttek.
-De még nincs délután.-tiltakoztam.
-Tudom, de ők ezek szerint nem.
-Indulok.-szóltam, majd visszafordultam Lokihoz.-Megjöttek a szüleid.
-De még nincs délután.
-Én is ezt mondtam. Majd...
-Hé, én nem megyek sehova.
Mosolyogtam, majd kimentem az ajtón. Ezután mintha puskából lőtte volna ki, loholtam ki az udvarra, ugyanis Odin és Frigga, meg valószínűleg az őket követő királyi díszhadsereg oda fognak érkezni, valami szivárványhídon keresztül. Biztos. Minden esetre a tüdőm kiszakadt, amikor felértem.
-Csak nem futottál?-kérdezte Tiffany röhögve.
-Kuss, vagy megverlek.-löktem oldalba.
-Fejezzétek be!-szólt hátra Thor.
-Stephanie a sógornőd, ugye tudod?-kérdezte Tiffany.
-Nem érdekli, hiszen a saját testvérének nem szólt, hogy kik jönnek.-mondtam.
-Nem volt időm.-fogta rövidre Thor.
-Aha, időd.-bólintott Tiffany.
-Lena és Jane lefoglalja az idejét, nem tudtad?-néztem Tiffanyra, aki majdnem elröhögte magát.
-Igazad lehet. Egyébként ők hol vannak?-kérdezte Tiffany.
-Boszorkányok!-azzal odébbállt.
-Amatőr.-mondta Tiffany, majd vigyorogva lepacsiztunk.
-Befejeztétek, mókamesterek?-lépett mögénk apa.
Ez volt a végszó, ugyanis ekkor jelent meg a szivárványhíd hatalmas dübörgéssel. Odin, Frigga s a királyi díszhadsereg maradt a helyén. A király fél szemmel ugyan, de szúrósan nézett végig a tömegen, majd megállapodott a szeme rajtam egy ideig, majd újra körbenézett. Thor meg csak állt mint egy darab fa. Ha ő nem mer megszólalni, akkor mi lesz?
-Stephanie, kicsim!-törte meg Frigga a kínos csendet, aki kilépett a férje mellől, hogy odaszaladjon hozzám s megöleljen.-Örülök, hogy újra találkozunk!
-Én is nagyon!-mosolyogtam.
-Brittany, te is meseszép vagy mint mindig!-ragyogott fel, majd odalépett Brittanyhez és átölelte őt is.-Rendben vagy?
-Igen, teljesen. Örülök Önnek felség!-vigyorgott Brittany.
-Miért játszik vadalmát?-kérdezte mögöttem apa halkan, mire Tiffany elröhögte magát.
Ez persze egyből felkeltette a királyné figyelmét, aki csak mosolyogva ennyit mondott:
-Tiffany?
-Igen?-nézett rá Tiffany teljesen meglepődötten, mire Frigga kuncogott.
-Clary.-mutatott Claryre.
-Felség.-mosolygott Clary.
-És Natalie.-mutatott a Clary mellett álló Natre.
-Örvendek asszonyom!-mosolygott.
-Téged még nem ismerlek.-fordult mosolyogva Prim felé.
-Prim vagyok, felség.-mutatkozott be a királynőnek.
-Tetszik a neved. Még találkozunk lányok.-mosolygott, majd visszament Odinhoz, és Thor vezetésével elindultak befelé.
-Mennyit meséltetek nekünk a királynőnek?-kérdezte Clary, miután elvonultak.
-Eleget.-mondta Brittany.
-Biztos leültetek vele teadélutánt tartani.-mondta Prim.
-Asgardban nincsenek ilyenek, bár az elején én is a britektől indultam.-mosolyogtam.
-Stephanie!-Maria kiáltott a bejárattól.-Gyere!
-Szurkoljatok!-fordultam a csajokhoz, majd a bejárathoz rohantam.
-Mielőtt az alagsorba mennél, előkerítettem Mrs. Callaway helyettesének telefonszámát. Nem tudom mennyit segíthet neked.
-Köszönöm. Viszont odaadnád apának?
-Persze. Menj csak.
Még egy mosoly Marianak aztán le az alagsorba, mielőtt teljesen elhánytam volna magam. A folyosó elején hallottam, hogy Odin teljesen kikelt magából. Nem mentem be, hanem az ajtónak támaszkodva hallgattam. Nem szívesen emlékszem vissza ezekre a mondatokra, csak arra, hogy a tenyerem ennyire izzadt és remegett, valamint a torkomban dobogott a szívem.
"Gyere be Stephanie, nem lesz semmi baj!"-Frigga hangja visszhangzott a fejemben.
Mi a pék? Frigga mióta tud a gondolataimban üzengetni?
"Gyere már be!"-ez már hangosabb volt.
Beletöröltem az izzadt tenyerem a gatyámba, majd egy nagy levegő után beléptem. Kicsit se nézett rám mindenki, amikor beléptem. Nézzetek már másfelé lécci!
-Drágám!-szólt Frigga Odinra, mire hálásan tekintettem rá.
-Ok, akkor ennyi volt. Irány Asgard!-mondta az uralkodó, majd indult volna kifelé.
-Odin!-szólt Frigga hangosabban.
-Ezt már megbeszéltük.-nézett a feleségére Odin.
-Stephaniet kihagytad.
-Nem hagytam ki. A házasság érvénytelen,mindig is az volt.
-Te is tudod, hogy nem igaz. Ami Moseras előtt történik az megfordíthatatlan, te is tudod. Hiába beszéled be az ellenkezőjét magadnak.-Frigga a nyugodtságával olyan emberre emlékeztetett, mint aki beszívott.
-Akkor sem cipelhetek be egy halandót Adgardba.
-Akkor mi lesz Janenel és Lenaval?-kérdeztem.
-Kikkel?-nézett rám a király.
-Senkikkel!-vágta rá Thor.
-Nem mondtad nekik?-nevetett Loki.
-Nem volt rá időm.-mondta Thor.
-Ez a mostani bevált mondatod?-kérdeztem.
-Ki az a Lena? Nyögje ki már egyikőtök!-emelte fel a hangját Odin.
-Mondod?-nézett rám Loki.
-Nem,mondd inkább te.-hagytam rá.
-Gyerünk!-türelmetlenkedett már Frigga is.
-Lena az unokátok. A hercegnő. Thor és Jane lánya.-mondta Loki, miközben végig az apja szemébe nézett.
Ezután Odin Thor felé fordult, majd hirtelen villámok jelentek meg mindenhol a testén. Utoljára ilyet Thornál láttam, aki a villámlás hatalmát ezek szerint az apjától kapta. Odin meg a mindenség atyja, szóval elméletileg a Loki féle varázslaton kívül mindent tud. Remek. A villámok egyre többek lettek, majd egy hatalmas nagy robbanás-szerű, amelynek során fantasztikusan hátrarepültem, kivéve magammal az ajtót és a folyosó falának csapódni, majd a földre esni. Remek. Ismét. Most mondhatnám, hogy csak a fejem sajgott, de akkor hazudnék. Forgott velem a világ, ahogy a folyosót néztem, de egy idő után sötét lett és fájdalommentes minden.


TIFFANY


Amint Stephanie befutott kezdett rossz érzés hatalmába keríteni. Ez az a bizonyos hatodik érzék, amit én csak legjobb barátnő érzéknek hívk. Meg igazából Stephanie is. Visszamenetünk a konyhába a lányokkal kajálni, pontosabban Brittany nélkül, akinek valami tudományos felfedezés fontosabb volt.
-Szerintetek mit mond Odin?-kérdezte Clary.
-Mármint?-néztem rá.
-Tudod. Odin visszaviszi Lokit Asgardba, akkor Stephanie és ő nem maradhatnak házasok, mert tuti nem engedi. Plusz Jane és Lena is mennek vele?
-Miért menne Jane és Lena Asgardba?-kérdezte Nat.
-Mert Lena a hercegnő. Thor és Jane lánya.
Mielőtt akármelyikünk is hozzáfűzhetett volna valamit egy rázkódás következett be.
-Mi a franc volt ez?-kérdezte Prim.
-Biztos földrengés.-mondta Clary.
-Itt nincs földrengés-mondta Natalie.
-Nem láttál még katasztrófafilmet?
-Tudtad, hogy rossz előérzetem van.-azzal felkeltem s kirohantam.
A lift megadta magát, így a tüdőmet igénybe véve rohantam le a lépcsőn, le az alagsorba. Belpte arra a bizonyos folyosóra Loki a földön ülve az eszméletlen Stephaniet tartotta a karjaiban. Stephanie, mellesleg folyamatosan ájuldozik?
-Szólj már valakinek.-mondta Loki.
-Jó.-lihegtem, majd visszafutottam az emeletre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése